Siófok és térsége csatlakozzon Fejér megyéhez?

Egy meghökkentő ötlet...

Ha megnézzük Magyarország 1914-es közigazgatási térképét, (lásd az alábbi térkép-mellékletet) szembeötlő, hogy azóta hány helyen módosultak a Balaton északi medencéjének térségében a megyehatárok. Akkor még Siófok, legalábbis annak a Sió-csatornától északra eső területe Veszprém megyéhez tartozott. Veszprém megye része volt még az Enyingtől Szabadszállásig eső terület is. Ugyanakkor a Siófokkal szemközti északi part nagyobbik része Zala megyéhez tartozott: többek között Tihany, Balatonfüred és Alsóőrs is. A Zala és Veszprém megyék közötti határ egészen Veszprém városa alatt húzódott. 

1. Megyehatárok 1914-ben

Valószínűleg az ésszerűség vezetett a mostani megyehatárok kialakulásához. De nem gondolom, hogy éppen az ésszerűség akadályozhatná a mindennapi élet követelményeinek jobban megfelelő, a lakosság érdekeit jobban szolgáló megyehatár-kiigazításokat.

Mint közismert, a járások kialakításáról szóló törvény értelmében 2013. január elsején megalakulnak a járások. A kormány 218/2012. (VIII.13) rendelete értelmében, Somogy megyében 8 járás lesz, többek között a Siófoki járás. Ide tartoznának majd a következő települések: Ádánd, Balatonendréd, Balatonföldvár, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Bálványos, Kőröshegy, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut, Som, Szántód és Zamárdi.

Jelenleg Siófok és térsége Somogy megyén belül, Kaposvárhoz képest a megye legtávolabbi szegletében van. A Siófok nagyságához mérhető magyarországi városok közül talán csak Bajáról mondható el, hogy nemcsak messze van a megyeszékhelytől, Kecskeméttől, de megközelíthetősége is éppoly körülményes. Csakhogy Baja közelében nem található egy másik jelentős megyeszékhely, mint amilyen Siófok esetében a közeli Székesfehérvár.

Térképmellékletek jegyzéke:

1. A Balaton északi medencéjéhez tartozó megyehatárok az 1914-es közigazgatási térkép szerint.  Jól látható, hogy akkor még Siófok a Veszprém megyei Enyingi járáshoz tartozott! (1. térkép)
2. Fejér megye D-i részének térképe a jelenlegi megyehatárokkal (2. térkép)
3. Somogy megye É-i részének térképe a jelenlegi megyehatárokkal (3. térkép).
4. A javasolt új megyehatár, melynek értelmében Siófok és térsége (a jövőbeni Siófoki járás) Fejér megyéhez csatlakozna (4. térkép).

Felhasznált források:

-         A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 (Talma kiadó Pécs  - 2001)

-          Somogy megye térképe.  -  Cartographia 1987.

-          Magyarország térképlapokon.  -  Editions Atlas 2011-2012

-          www.jarasok.com web-oldal

Bizonyára sok helyi funkcionárius  meghökken az alábbi kérdésemen:

Mi indokolja, hogy Siófok és térsége a jövőben is Somogy megyéhez tartozzon?

A jelenlegi helyzet hátrányai:

1. A somogyi megyeszékhely, Kaposvár nem csak jóval messzebb van Siófoktól, mint Fejér megye székhelye, Székesfehérvár, de Kaposvár megközelíthetősége is sokkal körülményesebb. Vegyünk csak két szemléltető példát:

a.      A Siófok – Kaposvár közötti legrövidebb távolság közúton (nem autópályán, mert az nem létezik) 83 km.  Ezzel szemben Siófok és Székesfehérvár között van autópálya, a táválság pedig mindössze 40 km. Ennek megfelelően Kaposvárra a szükséges menetidő autóval legalább 1 óra 20 perc, míg Székesfehérvárra mindössze 35 perc.

b.      Ha vonattal akarunk Kaposvárra utazni, akkor Tabon keresztül a közvetlen járaton legalább 3 és fél óra a menetidő, Fonyódon történő átszállással is legalább 2 és fél óra, de az is csak napi egy alkalommal. Ezzel szemben vonaton elérhetünk Székesfehérvárra átlagosan 40 perc alatt. A gyakrabban közlekedő járatok előnyéről nem is beszélve.

2. Fejér megye Somogy (Siófok) felőli DNy-i része

 

2. A megyeszékhelyre történő utazások költségének és a ráfordítandó időnek azért van különös jelentősége, mert a megyei hatósági jogkörrel felruházott intézmények régi „jó szokása” a polgárokat berendelni. Ismerjük az olyan tartalmú leveleket, hogy „felszólítom, hogy az adott időpontban jelenjen meg…”. Ez egyáltalán NEM polgárbarát ügyintézés. Sajnos, ellentétben a kormányzati szándékkal, napjainkban bürokrácia inkább nő, mintsem csökkenne. Vélhetőleg számos ügyintéző, vagy „főosztályvezetői cím használatára jogosult” hivatalnok ilyen módon igyekszik saját pótolhatatlanságát és fontosságát fitogtatni. Ha pedig már így is, úgy is utazni kell, akkor a közelebb eső megyeszékhelyre lenne előnyösebb.  

Csak reménykedhetünk abban, hogy az un. „egyablakos ügyintézés” javítani fog a helyzeten, bár a magam részéről igencsak szkeptikus vagyok. A „hivatalok packázásait” már Shakespeare is megírta. Azt azóta sem sikerült megszüntetni, mert ez a jelenség politikai szándéktól és területi átszervezésektől függetlenül mindig volt, van és lesz is. Máris látható, hogy az "egyablakos" ügyintézés nem fog érinteni néhány hatóságot, a Nemzeti AVH-tól a Nemzeti MHH-ig. Ők majd továbbra is ragaszkodni fognak a "saját ablakokhoz", amiben van is ráció.

A megyeváltás előnyei:

1. A megyeszékhely közelsége és könnyű megközelíthetősége mindenképpen előnyt jelentene Siófoknak és a szorosan hozzá kapcsolódó településeknek.

2. Ha Siófok egy gazdasági és kulturális szempontból fejlettebb megyéhez tartozna (márpedig ezt kár lenne vitatni), az jó hatást gyakorolna a térség gazdasági fejlődésére is. Ahhoz nem férhet kétség, hogy Fejér megye az ország egyik legfejlettebb megyéje, közelebb van a fővároshoz, sokkal jobb a közlekedési infrastruktúrája és a tőkevonzó képessége is. 

3. Ugyanakkor Siófok csatlakozása előnyt jelentene Fejér megyének is, mert ezzel felsorakozhatna a Balaton-parttal rendelkező megyék sorába, elősegítve ezzel a megye idegenforgalmi vonzerejét.

4. Az igencsak gazdaságtalan és rossz műszaki állapotban levő, Siófok – Kaposvár, teljesen ésszerűtlen nyomvonalon haladó vasútvonal nagyobbik részét fel lehetne számolni. Ismerjük be, ennek fenntartása nagy veszteséget okoz a MÁV-nak, tehát ne tekintsük politikai, hanem kizárólag gazdasági kérdésnek. A rendkívül alacsony utasszám is arra utal, hogy nincs rá valós igény a lakosság részéről sem. A Fejér megyéhez csatlakozó területen levő vonalszakasz megfelelő felújítás és korszerűsítés után, csak Nagyberényig maradna meg, mint helyi érdekű vasút, a mostaninál gyakrabban közlekedő járatokkal.

3. Somogy megye É-i része, Kaposvárral és Siófokkal

 

Javaslatom szerint a jövőbeni Siófoki járáshoz kevesebb település tartozna, mint ahogy az a kormányhatározatban szerepel. Csak azok a települések maradnának a Siófoki járás részei, amelyek eddig is szorosan kötődtek Siófokhoz (Lásd a vonatkozó, utolsó, 4. térképet a javasolt új megyehatárral). Ezek a települések következők lehetnének: Ádánd, Balatonszabadi, Nagyberény, Nyim, Ságvár, Siófok, Siójut és Som. Ide csatlakozhatna a most még Veszprém megyéhez tartozó Balatonvilágos is, miután az ottani lakosok többsége kinyilvánította azon óhaját, hogy csatlakozhassanak Siófokhoz.

A most szerveződő új járási közigazgatási rendszer jó alkalom lenne arra, hogy Siófok és térsége (a jövőbeni Siófoki járás) lakói kinyilváníthassák elszakadási szándékukat Somogy megyétől és a hozzájuk sokkal közelebb fekvő Székesfehérvár székhelyű Fejér megyéhez csatlakozzanak. Kétségtelen tény, hogy a siófokiak eddig is, gazdasági és kulturális téren egyaránt inkább kötődtek Székesfehérvárhoz, mintsem Kaposvárhoz. Nagyobb bevásárlásaikat nem Kaposváron, hanem Fehérváron végezték. Szívesebben látogatták a fehérvári kulturális intézményeket és rendezvényeket, mintsem a kaposváriakat. Vagyis Székesfehérvár vonzási körzetébe tartoztunk eddig is, és kevésbé Kaposvárhoz. 

4. Javasolt új megyehatár Somogy és Fejér megye között (Vastag piros vonal)

 

A Siófoki járás kiválása után, Siófok helyett a városi ranggal rendelkező Balatonföldvár válhatna járási székhellyé  Ez előrelépést jelenthetne a településnek, mert nem maradna Siófokhoz képest alárendelt szerepben.

Persze joggal felmerülhet a kérdés, hogy Siófok kiválásával sokat veszíthetne Somogy megye. De szerintem ez nem lenne föltétlen hátrányos Somogy szempontjából sem. Jelenleg ugyanis a teljes déli part Somogy megye része. Ez az állapot gyakorlatilag teljesen elnyomja a megye többi részének turisztikai fejlesztését. Ez azt jelenti, hogy a megye idegenforgalma egyoldalú, szinte kizárólag a nyári Balatonra összpontosul. A Balatonon kívül alig van más, turisztikai szempontból fontos terület, amire nagyobb figyelmet fordított volna a megye vezetése. Pedig Somogy megyéhez tartozik többek között a Dráva legszebb, ma még szinte teljesen érintetlen és kihasználatlan szakasza, ami ugyanakkor az ország egyik gazdaságilag legelmaradottabb területe is. Ezért Siófok kiválása után, várhatóan sokkal nagyobb figyelmet fognak fordítani a Dráva-mente és Belső-Somogy turisztikai és gazdasági fejlesztésére, amely az eddigieknél sokkal jelentősebb uniós és hazai támogatásokban részesülhet.

Az ötlet ellenzői talán joggal vethetik fel, hogy az érintett térség "somogyiság-tudatára" nem-e lenne káros egy ilyen váltás?  Szerintem mára a megyék jelentősége a fentiek ellenére eljelentéktelenedett. Viszont létezik és szükség van nemzettudatra, lokálpatriotizmusra, de Magyarországon túlzás lenne  "megyetudatról" is beszélni.  Manapság még "Európa-tudatot" is szeretnének belénk sulykolni, de már így is túl sok "tudatot" várnának el az emberektől,  ami akár tudathasadáshoz is vezethet.  

Amit a fentiekben leírtam, az csak egy ötlet. Nyilvánvaló, hogy  népszavazásra csak társadalmi vita és egy hatástanulmány elkészítése után kerülhetne sor.  

Siófok, 2012-08-18