Hatan Baján, nyolcan Budán

A Műegyetem rakparton október 23-án lezajlott ellenzéki "hiúság vására" után, kárörömmel kellene konstatáljam, hogy lám ezek nem csak a kormányfőt illetik becsmérlő személyeskedéssel, hanem egymást sem kímélik. De nem teszem, mert elszomorít, hogy a politikai baloldal idáig süllyedt. Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a pódiumon szót kapott nyolc, magát baloldalinak valló politikus, látszólag az összefogás szükségességéről szónokolt, valójában a pozíciókért és a parlamenti helyek megszerzéséért folyt a marakodás. Talán csak Kuncze Gábor volt az egyetlen, aki ezt világosan ki is mondta. Október 23-a ünnepe csak ürügyül szolgált arra, hogy egymás ellen feszüljenek az indulatok, miközben a Gyurcsány-hívek az összefogásra buzdítottak. Magáról az ünnepről egyikőjük sem beszélt.

Forrás: Internet

Érdekes, hogy a hallgatóság túlnyomó többsége nem a Bajnai-párt híve, de még csak az MSZP-é sem, hanem a Gyurcsány-féle DK szimpatizánsa, akik miatt Mesterházy nehezen tudta elmondani beszédét. Pedig ő a baloldal legerősebb pártjának a vezetője, akit pártja legutóbbi kongresszusán miniszterelnök-jelöltként mutattak be. A rakparton felszólaló, igen eltérő támogatottsággal rendelkező és jövőkép nélküli politikai vezetőket leginkább az  Orbán Viktor miniszterelnök kormányának, vagy ahogy ők szokták mondani, az „Orbán-rezsim” megdöntésének szándéka kötötte össze. Érdeklődéssel láttam az ATV szerda esti adásában vitatkozó bal-liberális politológusok elkeseredettségét és zavarát, ahogy a nyolc szónok beszédét elemezték.  Arra ők sem találtak magyarázatot, hogy a tömeg többségét alkotó DK-szimpatizánsok és felszólaló vezérük azon túl, hogy az összefogást sürgették, hogy is képzelnék el a jövőbeni együttműködést. Jellemző, ahogy az ATV stúdiójában vitatkozó jeles baloldali értelmiségiek azt kifogásolták, hogy az impozáns Békemenet résztvevői nem voltak elég lelkesek és a baloldal számára elvárt módon nem skandáltak jelszavakat. Nem vették észre, hogy egy ilyen viselkedésforma ellentétes a Békement lényegével. Szemben a Műegyetem rakparton elhangzottakkal, Orbán Viktor nem használt becsmérlő, személyeskedő jelzőket. Az a vélekedés pedig végképp nevetséges, hogy azért jöttek el olyan sokan a Békemenetre, mert úgymond a „a Fidesz lefizette őket”, vagy legalábbis a „szegény adófizetők pénzén történt az utaztatásuk”. Igaz, ilyen állítás nem a vitában részvevő politikai elemzőktől hangzott el, mert ilyeneket már ők se hisznek el, de az ATV számos betelefonálója mond ilyen badarságokat, a műsorvezető legnagyobb örömére. Ebből is látszik, hogy az emberek egy részét mennyire félre lehet vezetni hazug propagandával. Egyébként a klasszikus regényen kívül, a rakparti eseményről egy régi filmvígjáték is eszembe jutott, A selejt bosszúja. Annak is naiv és gyengécske volt a forgatókönyve, de volt benne legalább egy tehetséges és nagyon népszerű főszereplő. A Latabár.

Nagyon furcsának találom, hogy most éppen azok féltik leginkább a magyarországi demokráciát, akik maguk, vagy elődeik, 40 évig a diktatúra fenntartói és haszonélvezői voltak. Jellemző, hogy a 90-es évek elején bekövetkezett rendszerváltozáson átesett közép-európai országok közül, csak Magyarországon maradt meg szinte érintetlenül a korábbi állampárt. A korábbi teljhatalmú állampártot még Oroszországban is betiltották. Nálunk csak annyi történt, hogy a megnevezésükből kihagyták az „M” betűt. Minden egyéb maradt. Ezért tartunk még ma is ott, ahol.  Az MSZP nem tekinthető olyan baloldali, nemzeti elkötelezettségű pártnak, mint ahogy az Nyugat-Európa számos országában megszokott. Talán ezért is van a magyar baloldali politikai térfélen olyan nagy széttagolódás és zavarodottság.

A magyar baloldal vezető pártja mind gyakrabban próbálkozik hazudozással kormányellenes hangulatot gerjeszteni, de ezek a próbálkozások rendre fordítva sülnek el. Ennek bizonyítására álljon itt az utóbbi hetekben bekövetkezett három jellemző eset:

Forrás: Facebook

Először itt van Herczog Edit EP képviselő nagy port kavart internetes bejegyzése, melyben nyíltan bevallotta, hogy a hírhedt Tavares-jelentés MSZP-s képviselőtársai (Tabajdi Csaba és Göncz Kinga) közreműködésével készült. Nehéz feladat volt az a szánalmas magyarázkodás, ami ezt a nyilatkozatot követte. Engem ez arra emlékeztetett, ahogy annakidején az őszödi beszédet a „baloldali véleményformálók” váltig igazságbeszédként igyekeztek szépítgetni.  Nem sokkal ezután következett a bajnaista pártszövetség szoborgyalázása a Clark Ádám téren, ami nemhogy javított volna népszerűségükön, de ennek köszönhetően tovább csúsznak lefelé „a lenini úton”.  

A legutóbbi napok botrányát pedig annak az ál-videónak az esete jelentette, amit először úgy igyekeztek beállítani, még maga Mesterházy is, hogy ezzel a „gyalázatos manőverrel” úgymond a Fidesz végleg leleplezte magát. Miután nyilvánvalóvá vált, hogy ehhez semmi köze sincs a Fidesznek, ismét következett a magyarázkodás és az egymásra mutogatás. Legfeljebb abban van egyetértés a „baloldali elemzők” körében, hogy ez az eset a Fidesz malmára hajtotta vizet. Vagyis a lejárató szándék ismét fordítva sült el. Még nem tudni, hogy ennek a botránynak milyen következményei lesznek, hullnak-e majd fejek a porba. Egyelőre csak a hvg.hu főszerkesztője volt, aki túlbuzgósága miatt kénytelen megválni jól jövedelmező posztjától. Próbálom megérteni őt, mert neki is el kell tartania a családját, de most nagyon melléfogott.  Az MSZP váltig hangoztatja, hogy miután átadták nekik az adathordozót, annak megtekintését követően rögtön a rendőrséghez fordultak. Szerintem ezt akkor még azzal a szándékkel tették, hogy egy rendőrségi véleménnyel támasszák alá saját teóriájukat, miszerint a Fidesz „még ilyen aljas módszerekre is képes”.

Csakhogy a felvétel eljutott a hvg.hu szerkesztőségébe is, ahol azt egyből valódi bizonyítékként tették közre.  De ki vitte oda?  Most azon mesterkednek, hogy elhitessék a közvéleménnyel, miszerint az adathordozó átvételénél csak a párt spottagozata alelnök-helyettesének a segédje volt jelen, de egyetlen ismert nevű politikus sem.

 Pedig az eddig nyilvánosságra került információk mégis ezt valószínűsítik. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy jelenős parlamenti párt székházának portáján valaki csak úgy otthagyjon egy küldeményt, anélkül hogy megnevezné azt a személyt, akivel az átadás-átvételt előzőleg leegyeztették volna. Már csak biztonsági szempontból sem történhet ilyen könnyelműség. Lehet, hogy majd az derül ki, hogy a portást éppen helyettesítő segéd-takarítónő vette át a küldeményt, akit ugyebár ezért nem lehet felelősségre vonni.  Különben pedig annyira naivnak nem tartom az MSZP felső vezetőit, hogy „hat roma komára” bíztak volna egy ilyen primitív, gagyi minőségű, bizonyító erejűnek vélt ál-videó elkészítését. De azt nem zárom ki, hogy néhány alacsonyabb beosztású munkatársuk igyekezett jó pontokat szerezni főnökeinél, abban bízva, hogy nem derül ki a turpisság.

Forrás: Facebook

Tehát a legfontosabb kérdésre még várjuk a választ. Ki adott megbízást a „hat bajai roma komának” arra, hogy ezt a hamisítványt elkészítse? Lehet, hogy a Fideszt lejárató „bizonyítékokért” felajánlott összeget az ál-filmkészítők így próbálták megkaparintani, mert lapértesülések szerint volt ilyen felkínálás. A szélsőségesen elfogult, magukat igazi profiknak tartó hvg.hu szerkesztői miért nem vették észre, hogy valaki átveri őket?

Még el sem kezdődött a választási kampány, máris történnek ilyen képtelen esetek. Senki sem állíthatja, hogy ezek a Fidesz kiváló kommunikációs stratégiájának tudhatók be. Szerintem éppen azzal van gond, hogy a Fidesz kommunikációja még mindig sok kívánnivalót hagy maga után – hogy finoman fogalmazzak. Várható, hogy a vesztésre álló baloldal további aljasságokra is képes lesz. Mindenre fel kell készülni, ahogy azt Orbán Viktor ünnepi beszédéből is megérthettük. A félmilliós Békemenet még nem garancia a választási győzelemre.  A 2002-es választási nagygyűlésen egymillió ember volt jelen és hallgatta meg Orbán Viktor beszédét, mégis a magukat baloldalinak hazudó pártok győztek!

A rakparti pódiumon fellépő régi-új „elvtársakról” a Nobel-díjas Alekszandr  Szolzsenyicin orosz író gondolatai kívánkoznak ide, aki ezt írta a kommunistákról:

„A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemű európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak szermélyes boldogulása így kívánja.”

Az már most látható, hogy nem csak a magukat liberális-baloldalinak valló, de a magukat függetlenként meghatározó médiumok is erőteljes támadásba kezdtek az Orbán kormány és a Fidesz ellen. Ezekben alig található olyan írás  -  témától függetlenül  -  melynek legalább a befejező mondataiban ne hangozna el az állítólagos „Orbán-diktatúrára”, a magyarországi „önkényuralmi rendszerre”, vagy a „Zorbán-rezsimre” való utalás, ahol már „csavarozzák a rácsokat” a demokrácia ablakaira. Ilyen hazugságokat azután nagy buzgalommal vesz át a nyugati sajtó baloldalt támogató része. Ezt követően pedig a hazaiak ezekre hivatkozva igazoltnak látja a hazugságokat, mondván, hogy lám a külföldi sajtó is ilyeneket ír. Ezzel az ördögi kör bezárul.

Reményeim szerint jövő áprilisban rá kell majd döbbenjenek az igazságra.